Szexualitás:

Latin eredetű szó, a szaporodáshoz és nemi örömszerzéshez kapcsolódó érzések és viselkedések összessége. A szexualitási szokások, az örömszerzési technikák koronként változhattak; amit korábban tiltottak, azt később elfogadták, esetleg ajánlották is. A szexualitás, az erotika mindig foglalkoztatta az embereket. Igaz, nem találtam arra utalást, hogy az ősember barlangrajzokon fejezte volna ki ebben a témában a véleményét, de biztos vagyok benne, hogy van ilyen témájú is. Minden történelmi kornak meg volt a saját ábrázolása, ill. ábrázolás módja. Erotikus ábrázolás a művészetek szinte minden területén megtalálható: festészet, szobrászat, az építészethez tartozó díszítő motívumok és persze az irodalomban is.

  Mielőtt néhány külföldi szerző e témában megfogalmazott gondolatát, versrészletét olvasnám fel, legelső hivatkozásom a Bibliából való:

- „Serkenj fel északi szél, és jöjj el déli szél,
fújj az én kertemre,
folyjanak annak drága illatú szerszámai,
jöjjön el az én szerelmesem az ő kertébe,
és egye annak drágalátos gyümölcsét.
Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem, szedem az én mirhámat, az én balzsamommal, eszem lépes mézemet az én színmézemet, iszom az én boromat az én tejemmel. Egyetek barátaim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelemtől!

Bibliai idézet Énekek éneke 4, 16. - 5,1.

- Nem csak a Bibliában olvashatunk ebben a témában, hanem:

„Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgonyod,
körülvesz édes szőre,

csorgatott méz a pillanat, megszédülsz és
azt gondolod,
nem válsz el soha tőle,

nincs bánat, gond, se fájdalom,
nincs múlt s jövő csupán jelen,
s száguldasz rajta, meztelen

lovas, amíg az élvezet ágyékodból
fejedbe száll,
s libabőr futkos hátadon

szemet hunysz; nyíló, illatos lótuszvirág
az életed
s a mindenség tökéletes.

Ismeretlen szanszkrit költő Szeretkezés közbe

- Az ókortól kezdve minden kor íróját, költőjét foglalkoztatta a szexualitás, az erotika. A középkor egyik legismertebb szerzője Boccacio, akit még középiskolás koromban olvastam először. Boccacio a novella megteremtője, költő, humanista. A Dekameronban a pestis elől egy vidéki villába menekülő társaság meséléssel mulattatja az időt. 10 nap alatt 10 résztvevő mindegyike mond egy érdekes történetet, melyek nagyrészt erotikus-szerelmi és ironikus–szatirikus jellegűek. Az emberi viselkedés különböző formáit és mozgatórugóit mutatja be.  

„ A vágyakozástól az élvezetig támolygok, és az élvezetben elepedek a vágyakozás után”.

Goethe

"Szerelemről beszélni annyi, mint szeretkezni."

Honoré de Balzac

-Baudelaire, 19. századi francia költő, kit életében dicsőítettek és szidalmaztak, de jelentősége és hatása nyilvánvaló volt. Olyan nagy költők, mint Verlaine, Rimbaud, Mallarmé külön-külön is, de még inkább együtt a baudelaire-i út folytatását jelenti, alaposan hatva a következő nemzedékekre. De nálunk is már a modern líra előkészítője, Reviczky fordítja Baudelaire-t, és utána Ady is egyik eszményképének tudja, körülötte pedig a Nyugat nagy nemzedéke - Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád - nem is jellemezhető Baudelaire ihlető indítása nélkül.

Nemzedékek példaképe, ösztönzője lett, nemzedékek vitáinak tárgya. Testi léte azonban nem tartott sokáig. A rendetlen életmód, a túl sok alkohol csak fokozták a magányérzést, a csömört. Alkotóereje azonban még teljes lett volna, de 45 éves korában - 1866-ban agyvérzést kapott. Béna lett, beszélni is alig tudott, tolószékben élte a haldoklás hónapjait, 1867-ben halt meg Párizsban. Kétségtelen, a számos legnagyobbak között ő is legnagyobb. Ami a költészetben esetleg túlmutat rajta, az is vele kezdődik. - mindig gyönyörűséges dolog

Baudelaier-t olvasni.

„pamlagon engedte, hogy szeressem,
s mosolygott, ahogy karjai közt tartott,
s mohó szerelmem, akárcsak a tenger,”

Charles Baudelaire Az ékszerek

Mezítlen volt s mert tudta, mit kívánok:
testén sok zengő ékszerével várt rám,
hódítóbban, mint a mór rableányok
a gyönyörök Ezeregyéjszakáján.

Charles Baudelaire Az ékszerek

- Arthur Rimbaud (1854-1891) francia költő, a szimbolizmus úttörője. Munkássága javarészét a Paul Verlaine-nel folytatott viszonya alatti néhány évben alkotta. Viharos kapcsolatuk 1875-ben ért végleg véget. Rimbaud életének ezután nincs irodalmi vonatkozása Költői hitvallása látnok-elméletére épült. Rimbaud és Verlaine kapcsolatát, valamint a költő nagyságok életét dolgozza fel a Teljes napfogyatkozás című, 1995-ös amerikai film Leonardo DiCaprioval a főszerepben.

„Félmeztelen helyezkedett el
s összekulcsolta a kezét.
Kis lába fázós élvezettel
nyúlt a földre, s szép volt, de szép.”

Arthur Rimbaud Az első este

- Verlaine 1844-ben született Metzben, jómódú polgári családból. Párizsban jogot tanult, de érdeklődése hamar az irodalom felé fordult, majd a korabeli párizsi művészvilág züllött, bohém életét élte.1871-ben megismerkedett Arthur Rimbaud-val, s szerelmes lett belé. A két vad költő viszonya még a léha párizsi művészeket is megbotránkoztatta. Verlaine többször bántalmazta feleséget, majd elhagyta. Az időközben megszületett fiával nem törődött. A két barát együtt kóborolt Belgiumban és Angliában, de kapcsolatuk egyre feszültebbé vált, a heves jelenetek mindinkább gyakoribbakká váltak.1873 tavaszán Verlaine hirtelen Brüsszelbe utazott, pénz nélkül Londonban hagyva Rimbaud-t. Rimbaud pár nap múlva találkozott Verlaine-nel egy brüsszeli hotelban, ahol közölte vele, hogy útjaik végérvényesen szétválnak. Ekkor az elkeseredett és részeg Verlaine revolvert rántott elő, és megsebesítette Rimbaud-t a kézfején. Verlaine-t szodómia és súlyos testi sértés vádjával két év börtönre ítélték, ahol vallásos témájú verseket kezdett írni. 1875 januárjában az immár hívő katolikus Verlaine-t kiengedték a börtönből, aki az írással is szakított Rimbaud-t felkereste Stuttgartban. Megpróbálta meggyőzni, hogy kövesse a példáját, írjon Istenről, a bűnbánatról és minden jóra fordul. A vita hamarosan verekedéssé fajult, és szó mi szó, Rimbaud alaposan helybenhagyta Verlaine-t. Az alkohol rabjaként, nyomorban és betegen halt meg 1896-ban. Jelentős nyomokat hagyott rajta a szimbolizmus is, korai lírájára Baudelaire volt a legnagyobb hatással. Két legismertebb műve közül az egyik, a Költészettan programvers, melyben elutasítja az erőltetett retorikus gondolati lírát, és a zenét részesíti előnyben. Az Őszi chanson pedig egy ragyogó példája ennek. Paul egyébként igen ellentmondásos személyiség volt. Képes volt a legpikánsabb részletekkel teli erotikus verset írni a Notre-Dame-ban, úgy hogy másnap már az erkölcsi tisztaságot dicsőítette olcsó kurtizánok piszkos ágyában. Nem hiába nevezték a „legdekadensebb dekadens”-nek.

„Karok, csípők, gerincek, összefonódott combok,
ágyékok! Testem lelkem orgiája s szerelmem!
Rövid párzások s hosszú ölelések emléke,”

Paul Verlaine MILLE E TRE

„Szép volt, mint egy rét, ha átsuhan rajta a szél. Az élet lüktetett benne... A régi, érthetetlen, megfejthetetlen talány. A parányi magban megvan már az egész fa gyökerestül, lombostul, koronástul, ahogy majdan virágba borul egy szép áprilisi napon. Egy szerelmes éjszakából, egy csepp plazmából bontakozott ki ez a két váll, ez a szem, ez az arc és újabb csoda, hogy milliónyi lény közül éppen vele kellett találkoznom... Annak a csepp plazmának már megvolt a rendeltetése, hogy évek múltán felém jöjjön.”

Erich Maria Remarque A Diadalív árnyékában

-"...semmi sem erkölcstelen, ami az ágyban történik, ha arra jó, hogy fenntartsa a szerelmet."

Gabriel García Márquez Szerelem a kolera idején

„Szeretkezni egy nővel, és együtt aludni vele más és más szenvedély, nem pusztán különbözőek, de ellentétesek is. A szerelem nem a párzás vágyában, (mely egy korlátlan számú nőre irányul), hanem az együttalvás egyetlen személyre korlátozott vágyában nyilvánul meg.”

Milan Kundera

- Coelho: világhírű brazil író. Fiatalkori lázadásából kifolyólag hippi volt. Eleinte dalszöveget írt, majd újságíró lett. 25 éves korától kezdve tanulmányozta a mágiát és az okultizmust (természetfölötti jelenségek tana). Gyalog megtette a 830 kilométeres zarándokutat Santiago de Compostelaba. Ennek emlékére írta meg az Egy mágus naplója című regényét, ami nagy sikert aratott Brazíliában. 1999 márciusában a világ legeladottabb írójának minősítették a francia Lyre magazin alapján. Az 1979-es iszlám forradalom óta ő az első nem-muszlim hitvallású ember, akit meghívtak Iránba egy vallási eszmecserére. 2002-től a Brazil írói akadémia tagja. Művei mintegy 140 országban, 56 nyelven, több mint 45 millió példányban fogytak el Regényeiben jelen van a vallás, a misztika, a szerelem, a nehéz döntések, a kétségbeesett érzelmek és a tragikus emberi sorsok ábrázolása.

"És akkor a testek megtanulnak a lélek nyelvén beszélni, és
ez a szex, ez az, odaadhatok annak a férfinak, aki
visszaadta a lelkem, bár ő még nem tudja, milyen sokat
jelent nekem. Ezt kérte tőlem , és meg is fogja kapni. Azt akarom, hogy nagyon boldog legyen."

Paolo Coelho Tizenegy perc

"... a szex, a fájdalom és a szerelem az emberi lét korlátait feszegető tapasztalatok. Csak az ismeri az életet, aki ismeri ezeket a határokat. Minden más felesleges időpocsékolás, unalmas ismételgetés, öregedés és halál, anélkül, hogy az ember megtudná, mit keres ezen a földön."

Paulo Coelho

„A legmélyebb és legigazibb vágy annak a vágya, hogy közel kerüljünk valakihez. És ettől kezdve elindul a láncreakció, a férfi és a nő elkezd játszani.”

„Ha már nagyon nagy lánggal él a szenvedély, akkor jöhet a szex, hogy befejezze a táncot, de soha nem az övé az első lépés.”

Paolo Coelho Tizenegy perc

 Csak töredéket sikerült bemutatnom a világirodalomból, melyek a mai témával foglalkoznak. Azt hiszem a filmben megjelenő erotika is megérne egy beszélgetést, hiszen a sejtelmes csóktól - és vetkőzéstől a mai filmipar már elég messze tart. Azt gondolom azonban, hogy az erotikát nem szabad összekevernünk a pornóval. A szerelemről, szexualitásról, erotikáról beszélhetünk kendőzetlenül, de az emberi jó ízlést nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Hogyha velem fekszik, legyen ingerlő, fenekedvű,
nem fontos, hogy túl szép legyen és szűzies.
Hatni ne kislányoskodva, ijedt sutasággal akarjon:
mindennél inkább kell bujasága nekem.

Janus Pannonius Milyen barátnőt szeretne?

Janus Pannonius rövid, tömör epigrammákban szólal meg szerelmes költészete is. Verseinek tanúsága szerint igen változatos szerelmi életet élhetett. Tudomány, költészet, szerelem tölti be életét, amikor továbbmegy Padovába jogásznak

4

Az erotika kifejezést Vargha Balázs szerint Csokonai használta először a magyar irodalomban. Nem egészen a mai értelemben természetesen, inkább a szerelem fogalom szinonimájaként. Az erotika szó a testi vonzódást, a földi szerelmet jelenti. Ábrázolása irodalmi-művészeti célokból történik, nem a primér vágykeltés okán, ez utóbbit a pornográfia kifejezés foglalja magában. Közép-európai vérmérsékletünk, vallási és erkölcsi szokásaink szemérmesebb kultúrát hoztak létre, mint amilyen, mondjuk, a latin népeknél. Az ókori irodalom és az észak-itáliai tanulmányok közvetlen hatása minden ízében átjárja a latin nyelven alkotó magyar reneszánsz költő, Janus Pannonius fiatalkori pajzán epigrammáit, ennek csak jóval később lett folytatása a magyar irodalomban. Mindazonáltal a férfi és a nő kölcsönös örömszerzése, mint téma mindegyik művelődéstörténeti korszakban megkörnyékezte az írókat és művészeket. Balassi Bálint a lovagi költészet hagyományait folytatva udvarló versekbe öltöztette érzéseit; vágyait azonban örömlányokhoz írott verseiben is kinyilvánította, igaz emelkedett stílusú sorokban. Csokonai költészetében még több húron szólal meg az erotika: van benne végtelen finomság és van diákos vaskosság, van kíméletlen szatíra és rokokó báj. A magyar romantika és a biedermeier világirodalmi rangú költői: Vörösmarty, Petőfi, Arany János alighanem "kettős könyvelést" folytattak ebben a témában: a művek az illendőség határán egy bakarasznyival sem léptek túl. A férfitársaságokban eleresztett szövegeknek nincs nyoma, a jóval később megjelentetett ál-Petőfi, ál-Deák és ál-Tompa malackodásoknak semminemű hitelessége nincsen. A XIX. és a XX. század fordulója hozta az első földindulást az erotika ábrázolásában. Vajda János, Reviczky Gyula nyomán a költészetben Ady hirdeti meg a nagy áttörést, a prózában talán Móricz Zsigmond. Az irodalmi szövegek mellett magyar képzőművészek alkotási tükrözik a téma művészeti megjelenítésének alakulását, a kiváló XIX. századi grafikus és festő, Zichy Mihály aktjai és erotikus jelenetei az egyik legismertebbek.