Gyönyörből lettél, s porrá enyészel.

Addig ajkaddal csókolsz, úgy emészt a vágy.

Hisz éltetőm voltál, szemed megigézett,

de eltakarta napom egy végzetes árny.

Rózsámmá lettél, tüskéddel sebeztél

S én hagytam, győzzön az éles fájdalom.

Tetteid üzenték, sohasem szerettél.

Szirmaid lehulltak. Szél viszi sóhajom…

2008. április 5. hajnali 2 óra 50 perc