Művészet és erotika - Szexualitás és erotika a művészetben rendezvény
2011.01.22. 18:48
Dr. Márté Zsuzsanna Fruzsina írása HIERONYMUS BOSCH-ról
Művészet és erotika
Előhang
Reggeli készülődésem közepette, félig megfésülködve, belém nyilallt, hogy a kocsiban hagytam a korombéli nők elmaradhatatlan kellékét: a neszeszerem, így hát felkapva a kabátom, ahogy voltam kiszaladtam a ház elé az autómhoz, közben imádkozva, hogy ne járjon erre senki. Bizony úgy néztem ki, mint egy Bosch által festett démon. Ekkor jött az ötlet Boschról fogok írni nektek,
( szerencsére nem jött senki, s így nem kell a járókelőnek hosszasan pszichológushoz járni a látvány sokkja miatt).
A Téma
A téma nagy, és izgalmas. Művészet és erotika, vagy a művészet erotikája, vagy erotikus művészet? Lehetne még játszani a szavakkal, de most inkább az általam választott korról, festőről beszélek.
A kor, a sokak által „sötét középkornak” nevezett időszak a hely németalföld, s a festő HIERONYMUS BOSCH. Eredeti nevén Jeroen van Aken. Aki 1450 körül született,élt 1516-ig. Élete nagy részét s’-Hertogenboschban élte.
Bosch talán még most is művészettörténet egyik legvitatottabb alakja. Életéről nagyon keveset tudunk. Képeinek szimbolikáját mind a mai napig többféleképpen értelmezik. a művelődéstörténet komoly berkeiben nagy rejtélynek számít, ha megpróbálják megfejteni, még nagyobb félreértések adódnak, Ő lett a művelődéstörténet egyik „csodabogara”. Egy időben egyoldalúan hangsúlyozták az üttörő szerepét az életkép és tájkép ábrázolás fejlődésében. Manapság a pszichoanalizis dilettáns módon használt rejtjelkulcsával próbálnak szexuális jelképteremtőt faragni belőle.
Festményeinek fő témája az emberi bűnök, gyengeségek. A bujaság, mint bűn Bosch festményein, melyek ikonokgráfiának is felfoghatóak mindig megjelenik.
Bosch érdekességéhez még annyit megjegyeznék, hogy egy időben eretneknek bélyegzett festményeinek legnagyobb gyűjtője II Fülöp, más néven „Okos Fülöp” a bigott nagy keresztény király volt. Szomorú az, hogy egy időben ezt a tényt a tudományos körök szerették agyonhallgatni, vagy meg sem említeni.
Boscht egy időben nagyon sokan hamisították, Ma 20 képet tartanak eredeti Bosch festményként számon.
Vessünk egy pillantást a korra is melyben Bosch élt és alkotott. Gazdaságilag a németalföld a kor egyik legfejlettebb vidéke volt a szellemileg elmaradott déli országok kultúrájához képest, mégis sok konfliktussal volt terhes. A harcvonalak teljes kuszasága jellemezte: nemesek- nemesek ellen, a céhek a nincstelenek ellen, valamint a spanyol uralom elleni felkelés is súlyosbította a helyzetet.
Ez volt az európai kultúrának azon korszaka, amelyben a sátán nem csak a mesében létezett, hanem mindennapok világában is jelen volt ( VIII: Vince hírhedt bullája) a boszorkányüldözés harmadik legszörnyűbb hullámának korában vagyunk.
Bosch ezt a világot sok festményén kipellengérezte pld a Szent Antal megkísértése című képén egy fekete misét ábrázol.
Erotikus képeket is találunk a középkor Európájában, de ezek csak a kódexekben láthatóak, és persze csak a gazdagok juthattak hozzá. A középkor kutatói szerint ezek egyszerre elégítették ki a középkori ember erotikus és vallási igényeit.
A kor nő ideálja az „ új Éva” ; Szűz Mária, A kultuszának elterjesztéséért Szent Bernát tette a legtöbbet. A nő pozitív szerepe kimerült a szűziességben, és az anyaságban.
A legfőbb követendő példa az apáca életmód volt. Ebben a korban Szent Bernát számtalan írásával járult hozzá a szerelemi érzés és a misztika kapcsolatának megalapozásához. Az énekek éneke magyarázata például.
Az apácák testi-lelki egybeolvadása Istennel, a pasztorálok: Imé, Ő jő ugrálva a hegyeken, szökellve a halmokon. A kifejező ige „násza” megfogalmazás, a tökéletes ideált megvalósító apáca krisztus jegyese a „sponsa Christi”. A ciszterci kolostorokhoz kapcsolódó laikus beginák jól példázzák e földi szerelem, és e vonzalom sajátos kapcsolatát, ellentétét.
A németalföldi tartományokban a begrádok, adamisták,ördögimádók,boszorkányok, és a hírhedt „szabad szellem testvérei”-nek máglyái füstölögtek, ugyanakkor őfelsége (II Fülöp) ügynökei azon fáradoztak, hogy Bosch festményeit megvegyék, elvegyék a király számára. Még Orániai Vilmos brüsszeli palotájában is lefoglalják a képeket. Bosch kilenc legfontosabb képét. 1574-ben a király kolostori fellegvárában az Escorialban, helyezik el, tizenkét képe a Madridi palotában, a másik tizenkettő pedig a Prado nevű vadászkastélyában nyert elhelyezést. Mind a mai napig a legtöbb festménye Spanyolországban, a Pradoban, és az Escoriálban van.
E kis kitérő után térjünk vissza Bosch műveihez, festészetéhez. Műveit benépesítette gnómokkal, szörnyekkel, elbűvölő, és elképesztő démoni figurákkal, mesebeli lényekkel, az emberi testeket hal, madár, vagy ragadozó fejjel, vagy disznó fejjel. A lények egy része láthatóak a középkori bestiáriumokban, mely könyvek Alexandriából, Egyiptomból származtak.
Bosch egyik legvitatottabb szimbolikájú festményét választottam, amely talán a legközelebb áll a témánkhoz.
A szimbolikájának értelmezését Wilhelm Fraenger (leghíresebb Bosch kutató) szerinti értelmezését tekintem iránymutatónak.
A tudós 20 évet szentelt az életéből Bosch szimbolikájának megfejtésére.
Elemezték a brabanti közmondásokat, beszédfordulatokat, és az alábbiakban leírt szimbólumok értelmezése a következő.
- a medve a harag halálos bűnét jelenti
- a varangyos béka amely legtöbbször egy szereplőn gubbaszt a bujaság, ha nemi szerven gubbaszt célzás a bujaság, ha mellen vagy arcon akkor a kevélység bűnére figyelmeztet. Lehet még a hitetlenség szimbóluma is.
- A fejen a fordított tölcsér a csalárdság
- A csont cipő a gonosz emberről tanúskodik
- A nyíl a gonoszságot jelképezi, egy férfi hátsó felében pedig a romlottságot
- A korsó a bujaság szimbóluma; egy bottal kombinálva alkalmazza általában
- A duda és a lant szintén a bujaságot jelképezi
- A hal a sátáni gonoszság jelképe, ami azért érdekes, mert a halat a kereszténység egyik jelképének tartják
- A bagoly szemben az antik mitológiával nem a bölcsesség szimbóluma, hanem Bosch képein olyan szereplőkkel áll kapcsolatban akik valamilyen alattomosságot eltitkolnak, vagy éppen a hét főbűn egyikének rabjai titokban
- A megfeneklett hajó a lezüllött egyház szimbóluma
- A hattyú olykor pozitív jelentésű Mária tisztaságát jelképezi, de vannak képek ahol az ellenkezőjét
- Az egyszarvú is több értelmű jelképezi a keresztényi szűziességet, és egyben a férfi potenciát is.
- A virág és gyümölcsszedés a nemi érintkezést jelenti
- Az eper jelenti a földi kéjt, a mohó élnivágyást, de tisztán szexuális értelmű is lehet
- A szeder a testi élvezetek múlandóságát szimbolizálja, hasonló a széna jelentése is
- A kutyafejű alakok pedig a Domonkos- rendi szerzetesek akiket az egyház kutyáinak neveztek a boszorkányüldözésben játszott szerepük miatt
A szimbólumok felismerésére az Ezeréves Birodalom milleneum-oltárát választottam, melynek külső tábláin: A teremtés harmadik napja, belső tábláin: Édenkert (avagy a gyönyörök kertje) a földi paradicsom, és A pokol elnevezésű festmények láthatóak.
Az oltár a madridi Prado múzeumban található. Érdekességként megemlítem, hogy elég nehezen lehet megtalálni, ha nem tudjuk, hogy a spanyolok El Bosckónak nevezik a festőt. Az oltár a számomra megdöbbentően kicsinek tűnt, mivel azt gondoltam, hogy egy teljes falat betöltő hatalmas oltárt fogok látni. A mérete 220X195 centiméter kihajtva mindkét szárnyat.
Ismertebb nevén a Gyönyörök Kertje
A hangsúlyt most a kép belső tábláira helyezve, először zavarba jövünk merről és merre felé haladva nézzük. Már az első pillanatban összekever minket a figurák sokasága, sokfélesége, annál is inkább mert a tevékenységük nagyon is egyfélének tűnik: a szerelem csodálatos kultuszának áldoznak.
Hatásos középtengely az élet kútja, melynek függőleges hangsúlyozására a tábla három részre osztódik fel. Közepét az ovális tavacska jelöli, amely mint egy köldök, tehát tengely körüli diadalmenet forog. A föld köldökében minden forog két tucat meztelen lány áll. Hét másik, kevésbé feltűnően úszik a vízben. A központi leánycsoport tizenkettes száma a hónapok számára utal, hiszen a nők élete a hold uralma alatt áll.
Az örök kőrforgás, s az örök visszatérést jelenti
A középső szárny értelmezéshez egy kis adalék: a Szabad Szellem Testvérei istentisztelet-szerű összejöveteleiket „paradicsomnak” nevezték, és ez a szó volt a számukra a szerelem legmagasztosabb neve. Tehát ennek a szóhasználatnak megfelelően kell értelmeznünk a középső tábla paradicsomi jelenetét. Idealizált valóságról van szó a jelkép titkos állapotába átemelt „máról”, s ez a közvetlen jelenre való utalás határozza meg a triptichon egészét.
Nagyon érdekesen kedves az a jelenet, ahogy egy áttetsző félgömb burája alatt a lelkiatya vőlegényével párosít össze egy testes beginát, aki nem volt hajlandó lemondani ruházata maradványáról a fátyolról. A vőlegény a homlokához kap annyira hatással van rá a diadalmenet.
A lenyírt hajú mezítelen asszonyok apácák, a fejükön ábrázolt levéldísz arra utal, hogy túl vannak már a beavatáson. A fanatikus aszkézis szimbólumaként az egyik még az önkínzás eszközét a korbácsot kanyarítja a combjai közé. Talán azt mondja ezzel a festő, hogy az apáca a „kolostori pokolból” szabadulhatott.
A harmadik tábla a Pokol melyből való kiutat a középső tábla mutatja (Édenkert) az Istenben való sziklaszilárd
hittel, Istennel való megbékélt élet szintézisével kerülhető el a pokolba jutás.
A Pokol olyan élesen különül el a két táblától mint a nappal az éjszakától. Morális szempontból mégis van átvezetés, mivel a „szerencsejátékosok poklában ugyanis ott vannak a bűnbánatnak, tehát a jobbulásnak a lehetőségei, jelei. Lehetséges tehát a pokolból átjutni a paradicsomba. A muzsikusok pokla melletti jelenet inkább a pokoli büntetésre, mint paradicsomi jutalomra emlékeztet.
A merev tekintetű hatalmas bagoly borzolja tollait egy párocska fölött, akik egy bimbó foglyaként kapálódzva próbálnak egymástól elszabadulni. Bimbó börtönük arra vall, hogy még éretlenek a testi szerelemre.
Sajnos az idő hiánya miatt csak néhány részletet tudtam kiemelni ebből a zseniális műből, de reménykedem abban, hogy érzékeltettem valamit Bosch festészetéből, humorából. A teljesség igénye nélkül még meg kell említenem, hogy Bosch munkássága révén fedezték fel az európai művészetben újra a természetet.
Művészetének első igazi követője id. Peter Bruegel volt, akinek képein letagadhatatlan Bosch hatása. Boscht a későbbi korokban méltatlanul elfelejtették, s mint a homályos metamorfózisok festőjeként tartották számon.
A 20, század elején a tudatalatti tanulmányozásának kezdete, és a szürrealisták megjelenése kellett ahhoz, hogy újra felfedezzék egyedülálló művészetét.
Van új a nap alatt? Vessünk csak egy pillantást Dali állataira, nos, Bosch festészete nem a szürrealizmus bölcsője volt?
|