|
Titánia/álom-mese/ - Szexualitás és erotika a művészetben rendezvény
2011.01.22. 20:07
Cseh Györgyi:
Titánia/álom-mese/
Állt a szirten. Lobogó arany selyemben, testének hajlásaiban őzek táncoltak, s patakok ereje zúgott. Nézte a vizet. A végtelen, ölelő kéket. Szépségét fák és indák közé rejtette, bűbájos illatú liliomok közé. Oberon; mögé lépett. Saruja alatt némán fejet hajtottak a füvek. Kendőt kötött királynője szemére észrevétlen. Ő megrezzent, mint télbe tévedt cinkék, de aztán ismerőssé vált a csel, a szerelmes játék. Hagyta.
Oberon fehér kápolnaszerű szép kezével babrálni kezdett, ujjai, mint rovarok zizegő csápjai nyúltak Titánia rózsaszínű fénnyel festett fürtjei közé. Arca kipirult az izgatott várakozásban. Oberon egy lebegő felhőágyhoz vezette. Titánia ezüst sarujában lábujjhegyen követte cinkos vetélytársát és szerelmét.
Mert mesterei voltak a szerelmes párharcoknak. Mindketten. Úgy dőltek a felhőágyra, mint hattyúk hajnali szivárványhídra. Testükben lüktetett a vér, a vágyak kármin rózsákkal fátyolozták arcukat. Oberon Titánia vak szemei fölé hajolt. Csókolt. Szilfek hárfái libbentek szégyenlősen a távolból. Húrjaik ritmusa egymásnak feszült. Oberon rózsaszirmokkal hintette Titánia ívesen párába vesző szomjazó kútjait, bérceit. Oberon ekkor ölébe emelte, palástjaik egymásba kaptak, harcosan lobogtak. Egy margaréta-ágyra hulltak szerelmes vágyaktól hevülten, oltalmat nem keresve a végtelen beteljesülés nászi táncába kergetőzve, alkonyatig, s onnan pirkadva édes csaták szövetségeseiként az új hajnalig...
| |