Poéták 2013 verspályázat - Döntőbe jutott versek 1. rész
2013.07.07. 17:28
Aladics Antalán
Újra itthon
Újra itthon.
Az udvar, a kút
rózsabokor szemfedővel vár
az idő emlékezni enged.
Megint a múlt
emléközönével az utca a kert
szűkös szobáival a ház
csendben hallgatagon áll.
- Ha itt lennétek!-
hallom a panaszló hívást,
számolatlan könyörgés
hold az idő ablakában.
Foszladozó, múló idő,
belenyugvások, ciripelő esték,
vizes a kert, éltető zápor.
újra hálát adhatunk.
Iványi Margit
Révület
Szívem fölött
Dobog a föld –
Rőt hold alatt
Lángol a völgy.
Szemem mögött
Forog a tánc –
Karod között
Omlik a sánc.
Testem fölött
Sóhajt a szél –
Tested alatt
Múlik a tél.
Gór Mihály
Kései vendég
Vártam rád, egész nap vártalak.
Évek óta érzem hiányodat.
Azt írtad eljössz, meglátogatsz!
Eljössz hozzám, s velem maradsz.
Mikor is volt, már tíz éve tán?
Elmentél tőlem, hiányod fáj.
Az űrt be nem tölti semmi sem,
hiányod fájó gyötrelem.
Múlnak a percek, órák, napok,
a hitem fogy, lassan elcsorog.
S jön újabb gyötrő éjszaka,
lelkem sötét, mint az est maga.
Várlak, szememben könny ragyog,
kísérjék lépteid csillagok.
Kovács Ági
Majdnem-boldogság
Üveggyöngyök zápora
sirat későn jött
majdnem-boldogságot,
reszkető kezek
ültetnek felejtésvirágot,
meghasadt szív
remél megváltó,
örök álmot.
Farkas Fanni
Ami kint és bent
Ami kint és bent,
Az néha összeér
Belecsapsz, ha nyílik a tenyér
Elkapod, ha gurul a golyó
A világ ül rajtunk, fáradt, elnyomó.
Hallgatod
Ballagó dalunk?
Szedd össze utánunk, amit elhagyunk!
Ha nyúlnak érte kezek, ne húzódj el hátra,
Nézz fel a tündöklő ég csillaghatárra!
Látod, te nem vagy
Se csillag, se végtelen
Mit kezdjen hát veled égő éj-énekem?
És mégis benne vagy, bár sose láttalak
Hogy lehet akkor, hogy megtaláltalak?
De ha már itt vagy,
Ne fuss el messzire!
Beszélgethetnénk, ha van időd ennyire…
Összeérne akkor, ami kint és bent menekül
Ápolónak hívott a világ, és nem betegül.
|