Kik a múzsák?

A múzsa görög eredetű szó, jelentése: hegy.

Kr. e.  2. évezredben a görög városállamok fejlettek, gazdagok voltak. Ez a fejlettség teremtett egy alapot, amely a művészeteket és a tudományt is felvirágoztatta. A görögöknek gazdag volt a hitviláguk, a mondák, a regék, a mitológia, bele szövődik a művészetekbe. Az isteneket emberi tulajdonságokkal látják el. A görögök hite szerint az ég és a föld ura, az Olümposzon élt, aki törvényeket hozott és ítélkezett élők és holtak felett. Az egyik feleségétől Mnémoszüné–től született a kilenc múzsa. A művészeteknek a görög mitológiában kilenc istennője volt, ezek az istennők a Parnasszusz (Parnasszosz) csúcsán együtt táncoltak, énekeltek és mulattatták az isteneket. Mindegyikük a tudomány és a művészetek más és más ágának a pártfogója. Az alkotók hozzájuk fordultak ihletért.

Bayer Ferenccel beszélgettem a múzsáról és a vele való viszonyáról:

Mit jelent a múzsa számodra?

Számomra egy megfoghatatlan dolog. A múzsa lehet az is, akibe szerelmes vagyok. Ő ad ihletet a vers írásához. A múzsa számomra egy szellemi társ.

Hogyan, milyen körülmények között találkoztál a múzsáddal?

16 éves voltam, amikor találkoztunk. Egy fontos állomás volt az életemben. Ő akkor 13 éves volt. Egy templomban találkoztam vele, neki és társainak éppen hittan órájuk volt. Teljesen ismeretlenül megszólítottam és beszélgettem vele, majd kialakult köztünk egy mély barátság. Vendégül látott a családja és a felőlük irányuló szeretet ihletett engem a versírásra. A „Célpont” és a „Tiltott-zóna” című verseimben írok róla.

Mit adott neked a vele való találkozás?

Erőt a versíráshoz. A „Tiltott-zóna” című versem például úgy született, hogy először lefektettem az alapjait, de egy ideig még nem írtam ki magamból. Ő adta meg az impulzust ahhoz, hogy végül egy reggel papírra vessem a gondolataimat. Ha van múzsa, akkor van vágyakozás és nagyobb az indíttatás a versíráshoz. Nyugalmat és biztonságot ad nekem. Könnyebb számomra kimondani az őszinte szót, persze tudok verset írni, ha nincs múzsám, akkor is.

Saját véleményem:

Én magam úgy írok, hogy spontán eszembe jutnak dolgok, amit papírra vetek abban a pillanatban, aztán látom, hogy telik a lapom. Ez egy ösztönös írás. Úgy érzem, ha egy múzsára gondolok, akkor az jut eszembe, hogy csak egy eszköz az érzések kimondásában. A múzsa inspirál, felfokozott lelkiállapotot eredményez, átszakítja a gátakat, letépi a bilincset, ami a tehetség kibontakozását a szabad alkotást akadályozza. Olyan érzésem van, mintha az író, költő az önmaga elveszett felét keresné a múzsában. Az ember testetlenségbe is burkolózhat és úgy is megtalálhatja a pártfogoltját, beleköltözhet a tehetség lelkébe, ahol akár örökre ott maradhat.