| | Beszámolok 2007-2011 : „Milyen emberi kapcsolatok alakulhatnak ki az Internet segítségével?" - Emberi kapcsolatok a virtuális világban |
„Milyen emberi kapcsolatok alakulhatnak ki az Internet segítségével?" - Emberi kapcsolatok a virtuális világban
2011.01.07. 23:37
A kiválasztott témát manapság számtalan fórumon széles körben elemzik és vitatják tudományos és hétköznapi szempontok szerint egyaránt, ezért véleményem szerint rendkívül bonyolult, ugyanakkor közhelyes kérdéssel állunk szemben. Célom emiatt csupán az lehet, hogy az ókori Hellász szofistáinak és a középkori egyetemek vitáinak szellemében pro és kontra érveket hozzak fel az új médium, az Internet elterjedésének hatásait illetően. Az argumentációt valamiféle következtetés levonása követi. Megközelítésem pszichológiai és szociológiai szemléletű, módszerem analitikus.
Először az Internet szerepével kapcsolatos már-már eszkatológikusan pozitív felfogás ismertetését mutatom be. Ez a nézet többnyire azokra a személyekre és csoportokra jellemző, akik valamilyen módon maguk is érdekeltek az új médium működésében, illetve működtetésében. A tér és időbeli korlátokat relativizáló, a megfelelő technikai eszközök birtokában azonnal és bárhonnan hozzáférhető hálózat valóban forradalmasította a kommunikációt. Ha belegondolunk abba, hogy mondjuk egy külföldön tartózkodó rokon életjelére még a huszadik század közepén is addig kellett várni, amíg a posta levelét eljuttatta hozzánk, akkor tűnik igazán drámainak az a változás, hogy manapság már webkameránk és az Internet igénybevételével teljesen ingyenesen akár több órás videóbeszélgetésre is lehetőség van. A technikai feltételek tehát adottak a szinte azonnali, bárhonnani reakcióra, a felhasználói élmény audiovizuális teljessé tételére.
Az Interneten újonnan létrejövő kapcsolatok elviekben semmiben sem különböznek a hagyományos, jelenléten alapuló emberi kapcsolatoktól. Régebben az emberek a piacon, munkahelyükön, iskolájukban vagy éppen az utcán ismerkedtek össze egymással, manapság pedig a felsoroltak közé csatlakozott az Internet digitális tere is, mint egy hatalmas cyberagóra. A különböző oldalakat látogatókat érdeklődési körük szerint már eleve megszűri, hogy melyik oldalra is látogattak, így a hasonló érdeklődésű és gondolkodású emberek könnyebben találnak egymásra. A jelenlét hiányának komoly szerepe van abban is, hogy a nem szimpatikusak valójában nincsenek aktuálisan jelen, tehát jóval könnyebb a szelekció, hogy kivel is szeretnénk esetleg személyesen is kapcsolatba kerülni.
Összefoglalva az eddigieket az Internet egy olyan közösségi teret kínál, amelyen az idő- és térbeli korlátok elmosódnak, tehát azonnali reakcióra van lehetőség. A különböző oldalak érdeklődési körük szerint már eleve megszűrik látogatóikat, és a jelenlét hiányából adódóan a további szelekció is jóval kényelmesebb, mint a hagyományos emberi kapcsolatok esetében.
A továbbiakban az ellenérvekről lesz szó. Minden éremnek két oldala van. Az eddig felsorolt pozitívumok közül a tényleges jelenlét hiánya az, amelyből a legtöbb negatív következmény adódik. A hagyományos emberi kapcsolatok esetén a tényleges, hús-vér jelenlét valamilyen mértékben biztosítja azt, hogy kevésbé tudjuk félrevezetni embertársainkat, mint egy olyan helyzetben, amikor valójában nem is látnak bennünket. Például, ha én szakállas, rövid barnahajú férfiként szőke hosszú hajú kislánynak szeretném kiadni magamat, akkor ezt a tényleges jelenlét automatikusan megcáfolja. Az Interneten azonban ezt minden további nélkül megtehetem. De nem kell ennyire messzire menni ahhoz, hogy a személyes jelenlét hiányából adódó lehetséges buktatókat felmérjük. Elég arra gondolni, hogy a tényleges jelenlét, de még a telefonos kommunikáció is tartalmaz olyan, a kommunikátor által szándékától függetlenül kibocsátott metakommunikatív jelzéseket, amelyek a befogadó számára hitelessé vagy hiteltelenné tehetik a kommunikációját. Ezek a jelek az Interneten, mondjuk egy szöveges chatelés közben aligha juthatnak szerephez.
A legfontosabb aggály tehát a személytelenség. A személytelenségnek még számos egyéb következménye is van. Az a bátorság, amely az Internetes kommunikáció során gyakran tapasztalható, azaz a rosszindulatú, kötekedő hangnem, többnyire olyan emberek klaviatúrájából szabadul fel, akik a tényleges jelenléten alapuló, hagyományos emberi kapcsolatokban retorzióktól tartva nem mernének így megnyilvánulni. Ezen kívül az Internetes kapcsolatok mindaddig nem károsítják az őket létesítő személyt, amíg nem mennek a tényleges, személyes kapcsolatok rovására. Egészen más egy barátommal, akivel többé-kevésbé rendszeresen találkozunk, az Interneten is tartani a kapcsolatot, mint olyan alig ismert kapcsolatokat működtetni, amelyek kizárólag a világhálóra korlátozódnak.
Összefoglalva tehát az Internet legnagyobb hátránya a személytelenség, amely lehetőséget teremt a félrevezető kommunikációra, az indulatok felesleges és tét nélkül bátor kinyilvánítására és a beszűkülésre. Hangsúlyozom, hogy ezek a problémák, akárcsak a korábban említett pozitívumok mind-mind pusztán lehetőségként rejlenek az új médiumban. A felhasználó az, aki eldönti, hogy hogyan és milyen feltételek mellett kívánja igénybe venni az Internetet.
Ebből az eszmefuttatásból az következik, hogy az Internetben számos lehetőség és veszély is adódik, amelyekkel helyes minél inkább tisztában lenni. A felsorolt buktatók nem védhetők ki ugyan teljes mértékben, de megfelelő tudatossággal és óvatossággal használhatjuk úgy az Internetet, hogy a benne rejlő lehetőségek jóval meghaladják a lehetséges veszélyek kockázatát.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
