1. helyezett

Kántor Gyöngyi

A mi őszünk

Őszt vágyom - veled, esőnyirkos parkok 
bársonyát, hol karolva ámuljuk az utak 
avar-pej világát, míg az álmatag alkony 
fahéjnarancsa felhő-árnyakat hullat 
ránk, és a csend keze éjszakát rajzol. 
Őszt vágyom - veled, ölelés-melegből lesett 
végtelent, nézni hideg-tiszta Égen hogy hajóz 
milliárd csillaggondola vitorlapettye. 
Őszt vágyom - veled, széna illatú hajnalok 
tornácán lopva figyelni ősi, szép ködöt, 
ahogy dérszemű dombokra barangol, 
s pipájából fehér-ezüst gomolyt pöfög. 
Őszt vágyom - veled, suttogás-halk csókokat, 
tábortüzüktől arcunkra piroslott gyönyört, 
szívdobbanó pillanatokat, mit szó soha 
nem ad, hogy érezzem szerelmünk holnapja örök.

2. helyezett

Dobosi Valéria

Avar szagú csöndben

Nézd:futnak előlünk a felhők,

s ősz pirul már a lombok hegyén!

Az erdő avarszagú csöndjét

tűzd most meztelen mellem fölé,

hadd őrizzem sikoltva, sírva

vad és dacos tavaszokon át!

Mint fatörzs a bevágott jelet

úgy őrzöm szerelmed illatát.

3. helyezett

Németh Tamás

Szulamit első éneke

Belénk vakult a vastag éjszaka
a holdnyi bor szagát fütyülve ránk
Megőszült minden ránk dagadt ruha
temetni őket ébredő szeráf

A gombok hópehely-nyarát kopogni
várta a szőnyeg annyi szálon át
Észter, pamut együtt szakadta, hogy mi
kivártuk ezt a kakukkfű-teát

Szikrázva ajkaid körém tekerted
most gyönge DNS-t fűzök köréd
Egész szilánkjaid nem égnek el, de
nyomukban újraforr: lapozz belém

Tükörlevél-hajamba írva ott
nevetsz; te élsz, a többi mind halott

4. helyezett

Novák Noémi

Kavics

fák az égre futnak

csak sóváran nézem

zörgő zsírpapír-nap

csomagol, s a fészken

még nincs pettyes tojás

levél se takarja

szemérmetlen ágát

decensen a fának

szemérmetlen leszek

magam is, ha látlak

Isten, végy öledbe

Isten...végy öledbe

markolj össze egypár

keresetlen szóval

hogy sebző szerelmem

kerekre csiszoljam

aztán ülj egy dombra

figyelj a zenére

s szépen, óvatosan

rakj a tenyerébe

5. helyeztett

György Emőke

A szerelemről…

Vadul villanó vágyak vize

Óhajokat ontó óceán

Titkosan tajtékzó tűztenger

 Fülledt, forró, féktelen folyó

  Álomittas ábrándok árja

Patakja pajzánul perzselő

Selymesen súgó sellő - sodrás

Csermelye csókokkal csobbanó

Lüktet létének lagúnája                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Érzelmek észveszejtő érje

Tétova tapintások tava

 Kínáló, kövér kéjek kútja

Őrjítő öröm örök öble

Szenvedélyek szép szirénje:

- Szerelem –

6.helyzett

Alexander Kovats

suttogsz

a csend mindig rádöbbent,

mennyire szeretem a hangod:

magánhangzóid termő tisztaságát,

utánozhatatlan rezonanciáját

zöngéid bizsergető tónusának.

most is dúdollak magamban:

bodzavirág, kicsi bodzavirág...

szavak nélkül a szavak nélküliség

némaságában átzengve magamat

hallak egészen mélyről, csodálva

bennem-ébredésed Veled találok

magamra miközben Te

csendet suttogsz most is nekem

suttogsz, suttogsz, most is velem..

7. helyezett

Rácsai Róbert

Két szonett

Andinak

1.

Tudom, hogy ma is hegyeket cipeltél,

nehéz és göröngyös, ősi hegyeket.
Majd elfogynak – van, aki így hiteget,
de több van, mint amennyit elvihetnél.

Neked mindegy, nyár van, ősz, tavasz, vagy tél:
Jöjjenek a hosszú kilométerek!

S hordod azokat a sziklaköveket,
még akkor is, ha belebetegedtél.

Kimerült vagy: ne is tagadd, én látom
azt a fáradt ráncot a szád sarkában,
az ideges rezdülést szempilládon,

hallom hangod minden fals dallamában,
s érzem: a csókod legyőzte az álom…

Alszol már, s nekem üres éjszakám van.

2.

Alszol már, s nekem üres éjszakám van…

Eljátszogat velem ez a gondolat,

amikor érzem ellazult karodat
magam mellett, és a hiányt a számban,

a hiányt, mikor egyenes a paplan,

s nem mozdul akkor sem, ha simogatlak,

vagy a kinti széltől zörren az ablak:

te csak fekszel békén és mozdulatlan.

Ilyenkor oly nehéz nem bújni melléd,
ám puszta önzés, ha ekkor akarlak,
nehezebb megállni, mintsem azt hinnéd…

Így inkább suttogok a fehér falnak,

a szobának, vagy bárkinek egy mesét.

S te csak aludjál, majd én betakarlak.

8. helyeztt

Fézler Georgina

Szív szakaszok

Eleinte csak nyáron ment,

Hogy szerelmet színleljek

A vérvörös naplementében.

Később beköszöntött

Kora tavasszal egy suhanc,

Aki úgy robogott át a testemen

Mint a győri gyors.

Jött, ment, nem maradt utána

Más.

Ott volt az ősz.

A melankolikus séták,

A levedlett párkapcsolatok avara,

Amibe jó belerúgni és megmutatni,

Hogy még érzek.

Képes vagyok rá.

Színlelni az összes színt.

Őszt, nyárt, tavaszt.

A téli szerelem, zajos, mint a jégverés

Lelket romboló automata,

Amiben az összezártság négy fala között

A szenvedély pislákoló lángja hevít,

Csontig hatol, megrág, majd kiköp,

Eltemet, valami hófehér feledés alá

Míg a szunnyadó szikrát,

Életre nem kelti újra

Egy új szakasz.

9. helyzett

Harmat Lotte

 Ébredését várva

Ha karjában ébred bennem az álmom,
nézem a szemét, a száját, a kezét,
szótlanság csendjét ámulva vigyázom,
hogy a simítás legyen arra pecsét,

ahogy némán szeretem. Megtalálnom
nem volt könnyű, soká követtem neszét:
most itt lélegzik könnyen, s vágyhatáron
kóborol képzetem rajta szerteszét.

Még szemembe zárom a képet: rebben
pillája, kócos feje párnámra ér.
Isten sem festhetné biztosan szebben!

Majd bőréhez bújik egy szelíd tenyér,
vagyunk az érintésizzásban ketten,
és összeköt minket egy hajszálgyökér.

9. helyezett

Lőrincz Sándor

Árnyékában

Illata, teste,

Bája varázsol,

Röppen a gond is

Gondolatától,

Pattanó szívem

Táncol szemében,

Szokatlan szépség

- A bús sötétben.

9. helyezett

Lukács László

Első vers G. J. nek

Vert tetemként feszül
arcodon az ajkad:
vonagló bíborkrisztus,
majd pőre, húsevő virág -
vad mészárlás a csókod!
Izzadt ölelkezés
szánk gótikus ívei alatt.

Tűz lángnyelve lobog,
vagy lelkedből kiszálló 
angyalok szárnyai?
 

10. helyezett

Szabó Edit Irma

Ledér idő

Porcelán-sápadt arcom fürkészed,

szemed parazsa izzik.

Emlékképet kutat agyad,

tekinteted szépít.

Steril fal választ el,

az ablak fehér négyzet,

csak ujjainkat érintjük

az ablaküveghez.

Frézia csokrod sárga színe éltet

a korlátozó bezártság-szigeten,

virágterápiád gyógyít, de

a ledér időt hasztalan keresem.

Dús hullámú hajadon

bukfencet vet a fény,

déligyümölcsízű csókban

fonlak magam köré.